Sétarepülés a Fertő tó felett, Magyarország-Ausztria
A Fertő tó és környéke szépségeit minden szemszögből, még egy sétarepülés keretében is alaposan szemügyre vettük. Korábban már beszámoltunk a szárazföldi és a vízi élményeinkről, most képes beszámolónk következik (nemcsak) a magasból!
A mi Fertőnkről(*)
Mielőtt felszállnánk, essen néhány szó magáról a tóról. A Fertő tó (németül: Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található, nagyobb része Ausztriához tartozik. A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, az eurázsiai sós vizű sztyepptavak és szikterületek legnyugatibb képviselője. Korát mintegy 20 ezer évre becsülik. A rómaiak Lacus Peiso néven említik feljegyzéseikben, keletkezését a népnyelv is megörökítette.
A tó nevét adó fertő szó jelentése a régies magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes, bűzös állóvizet jelentett. A Fertő tóra a feltöltődés, az iszaposság, a sekélység, az időkénti teljes időszakos kiszáradás, továbbá a szélsőségek: azaz a nyári felmelegedés és a téli átfagyás mind-mind jellemző és befolyásoló tényezők.
Egyedülálló sós életterek
A Fertő tó és környéke már 20 éve az UNESCO világörökségének részét képezi, a jelentős természetvédelmi értékek mellett egyedi és különleges kultúrtájat képvisel. A rendkívül sós tómedrek egy része nyáron teljesen kiszárad. Minél alacsonyabb a tó vízszintje, annál magasabb a sókoncentrációja. Ilyenkor bizonyos részeken csak a világító fehér szódasó látható a víz helyett.
A Fertő gyógyhatásáról
A Fertő olyan, mint egy természetes gyógymedence. De honnan származik a víz gyógyereje? Kis József soproni orvos már 1797-ben szót ejtett egyik írásában arról, hogy a tó vizének kémiai összetevőjét megvizsgálva ajánlja a fürdőzést a gyenge testalkatúaknak, a sápkórosoknak, a lábadozóknak és a köszvényeseknek.
Későbbi kémiai vizsgálatok kimutatták, hogy a tó vize erősen lúgos kémhatású, nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátot tartalmazó, szikes, sós állóvíz, ami alacsony vízálláskor a Balaton vizénél akár 33-szor töményebb is lehet. A különféle ásványi sók az iszapban is megtalálhatóak, így azt gyógyhatásúvá teszik.
Néhány számadat a Fertőről
A tó hossza kb. 35 km, szélessége 7-15 km között váltakozik, felülete 309 négyzetkilométer, ami a Balaton felületének kb. a fele. A víz sekély (50-100 cm, helyenként 1,5 méter), ennek következtében gyorsan átmelegszik, forróbb nyarakon a víz hőmérséklete akár 30 fokig emelkedhet. A víz mélysége változó az ingadozó vízellátás miatt. A vízutánpótlás főként csapadék (80%) formájában történik, illetve a Wulka és a Rákos patak fedezi. A tó vízszintjét a Hansági-főcsatorna zsilipjével szabályozzák a magyar oldalon. A víz mélysége kihat átlátszóságára is (színe szürkés-ezüstös), ugyanis a csekély mélységben könnyebben felkavarodnak az üledékrészecskék.
A Fertő felületének több, mint felét nádas borítja (a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét). A nád nemcsak a partszélen jelenik meg, hanem a tó közepe felé is benyúlik szabálytalan alakokban, sőt ezekben a benyúlásokban kisebb, saját nevet viselő „belső tavak” alakultak ki (pl. Herlakni-tó, Püspök-tó, Oberlakni-tó, Ezüst-tó).
Indulás Fertőszentmiklósról
A MEIDL Airport Kft. által javasolt és visszaigazolt, reggel 8 órai felszállás miatt a megszokottnál korábban kellett ugyan kelnünk, de így is nagy izgalommal indultunk el a hegykői szállásunkról Fertőszentmiklósra, a repülőtérre. A nemzetközi repülőtér magánkézben van, ezt a tényt érkezésünkkor elégedett fejbólintással nyugtáztuk a fiúkkal: tisztaság, rendezettség, eligazító táblák, parkoló, mosdó, étterem stb. – minden a „helyén” volt. Már csak pilótánkat, Fettik Krisztiánt kellett megtalálnunk…
A repülőtér megközelítése
A repülőtér Fertőszentmiklós határában található, a 85. számú főútról letérve, egy jól kitáblázott műúton közelíthető meg. Parkolás a fogadóépület előtt lehetséges.
Bemutatkozik a Cessna repülőgép
Krisztiánt nem volt nehéz megtalálnunk 🙂 Érkezésünkkor éppen a repülőnket fényesítette a hangárok előtt. Gyors bemutatkozás és a hangárok megnézése után megismerkedtünk a Cessna géppel is.
A sétarepülés a Fertő tó felett egy Cessna 172M amerikai négyüléses (pilóta + 3 fő utas), egy hajtóműves, légcsavaros, rögzített szárnyú repülőgéppel történt, a gépet a Cessna Aircraft Company gyártotta. A “mi” M modellünk pontosan a születési évemben készült a gyártósoron – az évszámra tippelni lehet kommentben! 🙂 A gép HA-BNO lajstromszám alatt, polgári üzemeltetési jelleggel üzemel.
Más részletes műszaki adatot most nem is sorolnék a gépről, de annyit még feltétlen érdemes tudni róla, hogy a Cessna 172 hosszú élettartama és népszerűsége miatt a történelem legsikeresebb, eddig a legtöbb példányban gyártott repülőgépe!
Felszállás után volt némi izgalom
Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, nem akartunk rögtön lezuhanni! 🙂 Csak az osztrák légi irányítók aludtak el, nekik is korán volt a reggel 8 órai kezdés, emiatt a fentről képzeletbelinek tűnő határ átlépése kissé kalandosra sikerült, de megoldódott!
A korai kezdés azért volt javasolt, mert a meleg levegő ilyenkor még nem kezd el intenzíven felfelé áramolni, a repülőgép még nem dobál annyira fent a magasban. Ez így is volt! A balatoni élményrepülésünkhöz hasonlóan a Fertő tó felett is kátyúmentes utunk volt. Az időjárás szinte tökéletes volt. A 45 perces repülést közel 450 méter magasan a Fertő tó víztükre fölött, átlag 100 csomó (kb. 180-190 km/h) utazó sebesség mellett tettük meg.
A repülésünk útvonala
A sétarepülés a Fertő tó felett az óramutató járásával ellentétesen történt, a partvonalat követve. A fertőszentmiklósi felszállást követően Fertőd következett, itt tettünk egy kört a levegőből is impozáns Esterházy-kastély felett. Sarród, a Hansági-főcsatorna, majd Fertőújlak felett repültünk tovább. Az osztrák földművelők precizitásán elámulva fentről is tisztán látszott, mikor „léptük át” a határt. Osztrák szomszédaink: Pamhagen – Apetlon – Illmitz települései következtek, Podersdorf am See felett a híres világítótorony fotózásáról lemaradtam sajnos…
Neusiedl am See – Jois – Winden – Purbach mind-mind ismerősen csengő osztrák településnevek, autóval az elmúlt években többször is áthaladtunk ezeken, most már a levegőből is láttuk. Rust kikötőinek vitorlásai, majd a Mörbisch-i vízi színház után, elég kontrasztos volt már a magyar oldalon a fertőrákosi part jelenlegi építési területének sivár kinézete a munkagépekkel.
Balf felett átrepülve utolsóként Nagycenk fölé vitt utunk, a felújítás alatt álló kastélyt és a hozzá csatlakozó szépséges hársfasort is megnéztük a magasból. A repülőgép ablakából még látszódtak Fertőboz – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak házsorai (link), majd fertőszentmiklósi leszállással zártuk be a Fertő tó felett megtett kört. Csodás repülésünk volt!
Az útvonal képekben…
A hársfasor végén található síremlék Széchenyi István fia, Béla és ifjú szép felesége, Erdődy Hanna grófnő síremléke. A vörös gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte hitvese számára. A grófot 46 évnyi özvegység után, 1918-ban temették hőn szeretett felesége mellé.
A végére egy kisfilm a legemlékezetesebb pillanatokról…
Felejthetetlen pillanatokat szerzett számunkra ez a Fertő-tó feletti sétarepülés is! Fettik Krisztián pilótánknak ezúton is köszönjük a sok érdekes tudnivalót és a kedvességét!
A Fertő tó környéki további élményeinkről itt olvashatsz (link1 és link2).
(A blogbejegyzésben kizárólag saját képi anyag szerepel,
nem megrendelésre készült, nem tartalmaz támogatott tartalmat!)
(*) Az írás tartalmi összeállításában a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület kiadványai voltak segítségemre.
További linkek:
- A természet nagy inspirációs forrás. Kreatív élményeimért kattints ide (link)!
Hozzászólások (0)