Brunszvik-kastély, Martonvásár, Magyarország
A Brunszvik-kastély és közvetlen környezete egy igazi élménybirodalom! A tudomány, a természet és a történelem fantasztikus találkozása Martonvásár szívében.
Az agrártudományi kiállítás korunk környezeti kihívásait mutatja be játékosan, interaktívan – nem csak gyermekeknek. Ezt nem szabad kihagyni! A Brunszvik-kastély és 70 hektáros parkjának látványa igazán mesébe illő. Történelmi és romantikus kalandokért pedig vár a Beethoven Múzeum.
Fél napot igazán érdemes rászánni a látnivalókra. Élménydömping következik Martonvásárról — némi tudománnyal.
A Brunszvik-kastély elhelyezkedése, megközelítése
A Brunszvik-kastély Budapesttől kb. 35 kilométerre található.
A Balaton irányába indulva Pest és Fejér megye határát éppen elhagyva
- a fizetős alternatíva: az M7-ről a Hunyadi utcánál kell letérni
- nem fizetős alternatíva: a 7-es útról a Szent László utcai kereszteződésről a Dózsa György útra lekanyarodva érhető el a kastély.
Cím: Martonvásár, Brunszvik utca 2.
A Brunszvik-kastély nyitva tartása
- Nyári nyitva tartás (04.01.-10.31.): minden nap 9.00-től 18.00 óráig
- Téli nyitva tartás (11.01.-03.31.): szerda-vasárnap 10.00-től 16.00 óráig
Jegyárak, kedvezmények (2022)
Jegyet az Agroverzum épületében lehet vásárolni. A Kastélypark és a Beethoven Emlékmúzeum az Agroverzum épületén át közelíthető meg. Külön-külön és együtt is látogathatók. Több típusú jegy is létezik, csoportoknak kedvezmény van. A szolgáltatások (pl. fotózás a parkban, tárlatvezetés vagy exkluzív tematikus parkséta stb.) felárasak.
Parkolás, egyéb fontos információk
- A legközelebbi parkoló a Brunszvik utcáról nyíló Kodály Zoltán utcában található, közvetlenül a főbejárattól balra. De számos parkolóhely lett kialakítva a környező utcákban, illetve a Dózsa György út – Brunszvik utcában is. A megváltott belépőjegyek a parkolás díját is tartalmazzák.
- A parkba kerékpárral, rollerrel sem szabad behajtani, kutyát sem lehet bevinni!
- Az Agroverzum épületében található kiállítás családbarát, a mosdó kifogástalan, még pelenkázóhelyiség is rendelkezésre áll. A babakocsival vagy tolószékkel érkezők a lift segítségével tudnak feljutni az emeletre. A park körüli tanösvény váltakozva aszfaltozott, illetőleg apró murvás, babakocsival is járható (kivétel a sziget keskenyebb ösvényei).
- Legalább fél napos kirándulással kalkulálj, hogy mindent meg tudj nézni kényelmesen!
Agrobár
Miután ebédidőben érkeztünk Martonvásárra, így a belépőjegyek megvásárlása után első utunk az Agroverzum épületében található Agrobárhoz vezetett (a bejárattól balra található). Kávé, tea, üdítő, szendvicsek és sütemények várták, hogy gazdára találjanak. Korrekt árak, barátságos kiszolgálás, modern környezet, kisgyermekeknek külön etetőszék.
Agroverzum Tudományos Élményközpont
Az Agroverzum a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja. Élményeink begyűjtését itt kezdtük. Két szinten, több teremben foglal helyet a Tudomány a mezőgazdaság mögött című állandó kiállítás.
Kutatás nélkül ma már nincs megfelelő minőségű, fenntartható mezőgazdaság. A kiállítás fő célja az agrártudományok ismertségének növelése, az érthető és élvezetes, gondolkodásra ösztönző tudományközvetítés. Nem véletlen, hogy a kiállítást az Európai Unió külön elismerésben részesítette.
A kiállításon olyan jelenségekkel találkozhatunk, amelyek kutatásával az Agrártudományi Kutatóintézetben foglalkoznak. A termekben haladva a felmerülő problémák felvetése mellett az arra adott tudományos válaszokat is megkapjuk. S miért fontos ezek megismerése? A válasz nagyon egyszerű: az itt folyó kutatói munka eredményei fogják befolyásolni jövőnket, hogy milyen lesz az életünk.
Amennyiben kicsit részletesebben érdekelnek az egyes témák, kattints az alábbi linkre:
Csak úgy röpült az idő…
Őszintén szólva az agrárkutatás alapvetően nem igazán csigázott fel bennünket kirándulásunk tervezésekor, a kiállítótérbe belépve azonban rögtön megváltozott a véleményünk. Egy nagyon jól kitalált, játékos, ugyanakkor ismeretterjesztő, a mai kornak megfelelően interaktív élményvilágba csöppentünk. A különböző animációk, filmek és játékok segítségével járhattuk végig a kutatómunka útját. Az én kedvencem a VR-szemüveges bemutató volt: néhány percig egy méhecske bőrébe bújhattam s repülhettem.
A témák, amikkel a kiállítás megismertet igencsak időszerűek. Álmomban sem gondoltam, hogy az agrártudományokat és a jövőnket meghatározó új eredményeket ennyire szemléletesen be lehet mutatni. Mindezt úgy, hogy ezeket a fajsúlyos témákat közérthetően tálalták gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ahogy haladtunk a kiállítótermeken át és megismerkedtünk a kiállítás témaköreivel, észre sem vettük, hogy jóformán majdnem két órát töltöttünk el az Agroverzumban.
A Beethoven Emlékmúzeum
Az Agroverzum épületén áthaladva, kb. 200 méter séta után jobbra találjuk a Beethoven Emlékmúzeumot, mely a Brunszvik-kastély legrégibb épületszárnyárnyában kapott helyet. A zeneszerző háromszor járt Martonvásáron, a Brunszvik lányokat tanította zongorázni. A Brunszvik-Beethoven sztori című interakítv, állandó kiállításon sok-sok zene, animáció, kép, eredeti tárgyak és kipróbálható eszközök segítenek a zeneszerző és a Brunszvik család kapcsolatát bemutatni, különösképp a zeneköltő és Brunszvik Jozefin grófnő titokzatos — talán szerelmi — viszonyát. A több mint két évtizedet bemutató történeten túlmenően pedig akaratlanul is részesei leszünk a 18. század végi és 19. század eleji, változásokkal teli korszaknak is.
A Brunszvik-sztori
A kiállítás izgalmas, zenés története során megismerhetjük a Brunszvik család, a kastély és parkjának történetét is. A magyarországi Brunszvikok az ősi Braunschweigből származnak. A család Brunszvik Tóbiás (1590-1642) bevándorlása során került Magyarországra. Az ő egyik unokája, Brunszvik Mihály volt a grófi ág leszármazottja. Amikor a mintegy nyolcezer holdnyi terület 1770-ben id. Brunszvik Antal (Mihály unokája) tulajdonába került teljesen más képet festett, mint manapság. Az új birtokos 1774-ben rögtön egy új templom (Szent Anna templom) építésébe kezdett. Három generációt felölelő évtizedek kellettek ahhoz, hogy a kastély épülete barokk stílusban megépülhessen, majd később klasszicista illetőleg 1875 táján angol neogót stílusban átalakulhasson.
A Brunszvik-kastély a Brunszvik család után József főherceg, majd a Dreher-család birtokába került, egészen 1945-ig. Ezután hadikórházként funkcionált, majd gazdátlan lett, mígnem 1953-ban az MTA fennhatósága alá került. 1970-ben Budai Aurél tervei alapján állították helyre. Egy interaktív bemutatón keresztül szinte lépésről-lépésre követhetjük ennek a fejlődésnek minden mozzanatát.
Brunszvik Teréz
Külön szót kell ejtenünk Brunszvik Teréz (1775-1861) alakjáról, akinek emlékszobrát a tó partján, a tanösvény mentén találjuk. A vallásos, művelt és erős akaratú nő korának haladó szellemű, korszakalkotó gondolkodója volt. Egész életében a szegények, az elesettek támogatója volt, sokat köszönhet neki a hazai gyermek- és nőnevelés ügye. 1828-ban Teréz nyitotta meg Közép-Európa első óvodáját, melyet újabb és újabb intézmények követtek. A sikerért sokat kellett küzdenie, ellenlábasok ebben a korban is szép számmal akadtak, de Ő nem adta fel, mert vallotta: „Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát!”
Az Óvodamúzeum épületét a park főbejáratával szemben, a Brunszvik utca túloldalán találjuk. A múzeumi kiállítás 1828-tól az 1950-60-as évekig mutatja be a magyar óvodaügy történetét, korabeli tárgyak, dokumentumok, fényképek és játékok segítségével. Ide külön jegyet kell váltanunk.
A kastélypark
A Brunszvik-kastélyt körülölelő 70 hektáros park kialakítása — mely az ország egyik utolsó, eredeti képét mutató angolparkja — a kastélyhoz hasonlóan lépésről-lépésre formálódott három nemzedék fáradozásának köszönhetően. A török időkben teljesen elmocsarasodott, fátlan és lakatlan puszta helyére gyönyörű csodálatos kultúrtáj alakult. A park ma is látható természetszerű formájának végső kialakítása Brunszvik Ferenc nevéhez fűződik, munkájában nagy valószínűség szerint Heinrich Nebbein tervei segítették.
Miután az angolkert a szabadságot jelképezi, így a növényeket nem nyírták, hanem hagyták szabadon nőni. Népszerűségét jellemzi, hogy az 1830-as években már a legismertebb hazai kertek között említik. A terület súlyos károkat szenvedett a II. világháború idején, a fokozatos helyreállítást követően 1953 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
A kert központi látványossága a mesterségesen kialakított Öreg-tó. A tó körül kb. 1,2 kilométer hosszú Barangoló-tanösvény mutatja be a hely látnivalóit. Az egyes állomások ismertetőin olvashatunk többek között a park őshonos növényfajairól (pl. tölgy, vadgesztenye, jegenye, hárs, akác, szomorúfűz), az itt megtelepedett emlősállatokról (pl. európai mókus, keleti sün, nyest, denevér, vidra), az egész évben itt élő és költő madarakról (pl. szürke gém, tőkés réce, erdei fülesbagoly).
A tó közepén elhelyezkedő szigetre — mely a legenda szerint Beethoven kedvenc helye volt — egy fahídon keresztül juthatunk. A szigeten látható Beethoven szobrot Pásztor János 1927-ben készítette. A szobornál 1958 óta tartanak nyári hangversenyeket a zeneszerző tiszteletére. A sziget szintén körbesétálható (kb. 400 méter) és itt találjuk a park egyik legidősebb fáját is, az amerikai mocsárciprust, mely már az 1800-as évek elején is itt állhatott.
Fitotron
Bejegyzésem végére jöjjön még egy kis tudomány. A tanösvényen körbe érve elhaladunk a Fitotron épülete előtt is. Szó volt már arról, hogy az egész park a MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának kezelésében áll. A terület kutatómunkának is helyet ad, a Fitotron épületében igen izgalmas növénykísérletek folynak.
A fitotron olyan összkomfortos növényház, amelyben a Föld bármely klímája létrehozható, függetlenül a külső környezeti körülményekről. A hőmérséklet -25 Celsius foktól egészen +40 Celsius fokig beprogramozható, mindenféle környezeti feltétel mellett. A kísérletekkel pontosan meg tudják határozni, hogy egy adott genetikai hátterű növényfajta hogyan viselkedik a különböző feltételek között.
A martonvásári fitotron 1972-től működik, működése óta több, mint 4 ezer kísérletet végeztek az 50 darab klímakamrában. Világszínvonalú tudományos eredmények születtek itt, melyek a klímaváltozás minél pontosabb megértéséhez is hozzájárultak.
Az épületbe nem lehet bemenni, de az Agroverzumban látható kiállításon szó esik az itt folyó munkáról is.
Végszó…
Nem titkolt célja a blognak, hogy ismeretterjesztés, történelem, kultúra vonalon is szeretne valami plusz élményt adni, ezért az Agroverzumról némileg bővebben kívántam beszámolni. Mindezt azért is tettem, mert remélem, hogy egy kirándulás alkalmával általános iskolai osztályok is felfedezik ennek az élménybirodalomnak az értékét — túl azon, hogy a csodálatos Brunszvik-kastélyt illetve az angolparkot megtekintik. Itt élménylabor, foglalkoztató és előadóterem, sőt tematikus családi napok, élményséták is várják az érdeklődőket. A további részletek itt (link) érhetők el.
Mi nagyon jól éreztük magunkat ebben az élménybirodalomban, mind a színvonalas és gondolkodásra ösztönző kiállítás, mind a Brunszvik-kastély illetve a mesébe illő angolpark csodás látványa belopta magát a szívünkbe. Nagy örömmel írtam erről a csodás helyszínről…
(A blogbejegyzésben kizárólag saját képi anyag szerepel.
Az írás nem az Agroverzum felkérésére készült, semmiféle támogatott tartalmat nem tartalmaz!)
További linkek
- A természet nagy inspirációs forrás. Kreatív élményeimért kattints ide (link)!
Hozzászólások (0)