Gánti Bauxitföldtani Park, Gánt, Magyarország

Furcsa egybeesés révén éppen azon a napon írom e bejegyzést a gánti Bauxitföldtani Parkban tett látogatásunkról, amikor is pontosan 53 évvel ezelőtt lépett először ember a Holdra. Talán mégis vannak véletlenek? S hogy hol itt az összefüggés? Aki ellátogat a Vértesbe, Gánt határába, talán rá fog jönni mire gondolok: a felhagyott bauxitbányába belépve olyan, mintha a Marson járnánk! Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park szó szerint földöntúli élményeket tartogat. Expedíció indul!

(4.8/5)

A gánti Bauxitföldtani Park elhelyezkedés és megközelítése

A bauxitbánya Budapesttől kb. 70 kilométerre található.

Megközelítése: a Budaörsi úton M1/M7 felé, majd az M1-esen Óbarokig kell hajtani. Ott lehajtunk az 1-es útra, s onnan a 811-es útra. Egészen elhajtunk a körforgalomig, ott az első kihajtónál tovább haladunk addig, majd egy újabb körforgalomig érünk. Itt az első kihajtónál már a célegyenesbe, azaz a Bányatelep utcába fordulunk.

Amikor elhagyjuk Bányatelepet, rögtön balra (Gánt felől érkezőknek jobbra) egy kis faházat kell a kapun belül keresni, ez lesz a gánti Bauxitföldtani Park bejárata (táblázva van, de aki először jár erre, az utolsó pillanatban fogja észrevenni).

Cím: Gánt, Bányatelep 1.
GPS: 47.36789, 18.38787

Nyitva tartás

• Március 12-ig: szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10 – 17 óráig
• Március 13-tól november 15-ig: hétfő kivételével minden nap 10 – 18 óráig
• Ha hétfő munkaszüneti nap, akkor hétfőn is nyitva tartanak
• Jegyet közvetlenül a bejáratnál, egy kis faházban lehet váltani.

Jegyárak (2022)

• Múzeum + tanösvény: 1.000 Ft/felnőtt, 500 Ft/diák, gyerek, nyugdíjas
• Tárlatvezetés felár ellenében, előzetes bejelentkezéssel oldható meg
• Üzleti fotózásra is van lehetőség (5.000-10.000 Ft/óra)

Parkolás, egyéb fontos tudnivalók

• A park bekerített, parkolni a kerítésen belül lehet.
• A terület a Vértesi Tájvédelmi Körzet részét képezi. Ergó autóval nem szabad a bányagödörbe behajtani. (Ezt csak azért jegyzem meg, mert ketten is megpróbálkoztak ottjártunkkor.)
• Fontos, hogy a parkban büfé, étterem nem üzemel.
• Csapadékos időjárás esetén nem árt váltócipővel/túracipővel készülni.
• Kisgyermekesek inkább háti hordózóval érkezzenek babakocsi helyett.
• Mosdó a Geológiai Látogatóközpontban található.
• Személyes tapasztalat: 30 Celsius fok felett a bányagödörben kibírhatatlan meleg van! 🙂
• A Látogatóközpontra és a Múzeumra kb. 1 órát, a tanösvényre kb. 1-1,5 órás időtöltést kalkulálj.
• A tanösvény mentén kőzettörmelékek, illetve fosszíliák gyűjthetők, de a kőzetfalakat nem szabad megbontani!

Gánt, a német nemzetiségi kisközség

Gántot jórészt német nemzetiségűek lakják, a faluban még a mai napig is beszélik néhányan a délnémet nyelvjárást. Feltételezhető, hogy német telepes ősök Alsó-Ausztriából, Bajorországból és Svábföldről származtak. A községben az anyanyelv ápolásának régi hagyományai vannak: német nemzetiségi énekkar és tánccsoport is működik.
Gánt a természeti adottságai alapján a múlt század elején hazánk első számú, Európában is ismert bauxitlelőhelyévé vált. 

Mi a bauxit?

Először is kicsit pörgessük vissza az időt általános iskolai tanulmányainkig… Nedves trópusi klímán létrejött kémiai kőzetmállástermék, melyből a csapadékvíz a vas, az alumínium és a titán kivételével minden egyéb kőzetalkotó kémiai elemet kimosott. Így a maradék alumíniumban feldúsult kőzet a bauxit.
Ugye így már rögtön beugrik, hogy a bauxitból először timföldet, s majd ebből kohászati úton, elektrolízissel alumíniumot készítenek.

Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem a földkéregben, gyakoribb, mint a vas! Gyakorisága ellenére kizárólagos természetes alapanyag a bauxit.

Ha kicsit megbonyolítjuk a dolgot, akkor a fenti definíció szerint tömegesen keletkező bauxitmegjelenéseket lateritbauxit telepeknek nevezzük. Ilyen telepek a Föld egyes trópusi tájain még napjainkban is keletkeznek.

A karsztbauxit

A Gánton található és elénk táruló felhagyott telep bauxitja ún. karsztbauxit*. A Dunántúli középhegyégben található bauxittelepek a földtörténeti triász időszak második felében (230-210 millió évvel ezelőtt) az őstengerekben képződött, majd megszilárdult és szárazulattá vált karbonátos kőzetek (dolomitok és mészkövek) felszínén, azok hatalmas karsztos mélyedéseibe halmozódtak fel. A felszíni karsztosodás — mely oldódási folyamat — és a bauxitképződés éghajlati feltételei majdnem egyformák. A bauxit képződése az éghajlat megváltozása miatt mintegy 80 millió évvel ezelőtt befejeződött. Valahogy úgy kell elképzelni a karbonátos középhegységek területeit, hogy több ezer négyzetkilométeres felszínén mindenhol bauxittól vöröslött a táj. A világ bauxittelepeinek mindösszesen 1-2 százaléka ilyen karsztbauxitos.

A gánti telep a kréta időszak közepén, mintegy 110 millió évvel ezelőtt kezdett képződni, s a folyamat kb. 30-35 millió éven át tartott.

Balás Jenő az igazi felfedező

Gánt térségében a bauxitot először Taeger Henrik, szász geológus térképezte fel 1905-ben, laterit-vörösagyag néven. Az igazi felfedező Balás Jenő bányamérnök, aki erdélyi tapasztalatok alapján 1919-től kutatott a területen. Balás Erdélyből kiutasított családjával Budapestre menekült, itt nyitott bánya- és kohómérnöki irodát. Munkáját 1920-ban koronázta siker: január 10-én zártkutatmányokat* jelent be a Budapesti Bányakapitányságon. Az első fúrások gyenge minőségű bauxitot jeleztek. Több évnyi kutatómunka s némi tőkeinjekció után végre ipari minőségű bauxit került felszínre. Igaz, ekkor már az ALUÉRC kaparintja meg Magyarország legnagyobb bauxittelepének bányászati jogát. Balás Jenő kutatásainak eredményét így az ALUÉRC aratta le.

A bánya a számadatok tükrében

A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg, végül öt telepen folyt külfejtéses bányaművelet.

Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 ezer tonna volt. A 80-as években a telepek kimerültek, 1987-ben végleg megszűnt a kitermelés.

1926-87 között között, tehát szinte 60 éven keresztül, összesen mintegy 16 millió tonna bauxitot termeltek ki és fuvaroztak innen el kisebb-nagyobb megszakításokkal.

Geológiai Látogatóközpont

Élményeink begyűjtését először a Geológiai Látogatóközpontban kezdtük. A nem túl nagy, de érdekes kiállításon régi bányászati eszközöket és ásványgyűjteményeket tekinthetünk meg.

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

Kirándulásunkat a múzeumban folytattuk, mely a Látogatóközpont mellett, jobbra található. Őszintén szólva a 34 Celsius fokos hőségben igencsak jólesett mindannyiunknak az egykori táró* hűvös levegője.

A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat által 1976-ban létrehozott múzeum a bányászat aranykorát, azaz 1914-1990 közötti időszakot mutatja be. A kiállítás találóan A „magyar ezüst” érce a bauxit alcímet kapta.

A tárlat két részből áll. Van egy udvari, szabadtéri kiállítás, ahol nagyobb bányagépek — pl. hajdani bauxitszállító mozdonyok — kaptak helyet. A földalatti múzeumtáróban a Vértes-hegység bányászatának történelmét bemutató posztersorozat és a bauxitbányászat szerszámai, gépei, biztosítási rendszerei, jellegzetes munkahelyei láthatóak.

Nehéz a bányászok élete… ugye sokszor hallottuk már, s ez a kiállítás sem cáfolt rá. Leegyszerűsítve a munkafolyamatokat valahogy így zajlott a termelés: a kitermelés a bánya felszínközeli részén indult és haladt a mélyebben fekvő teleprészek felé. A fedő rétegeket és a bauxitot több vízszintes szelet egyidejű fejtésével termelték. A kezdetben kézi jövesztést* gépi, majd robbantásos jövesztés váltotta fel. A kitermelt kőzetanyagot a termelő szinteken kiépített sínpályán csillével szállították el. Gumikerekes járműveket (teherautó, dömper) alkalmaztak a termelés befejező szakaszában.

A Vértes oldalában lévő hatalmas fejtéseket időközben rekultiválták*, több-kevesebb sikerrel visszaadták ezeket a területeket a természetnek.

Tanösvény a bányagödörben

A hűvös múzeumi táróból kilépve és rögtön hősokkot kapva indultunk neki 34 Celsius fokban a bányagödörnek*.

A gánti Bauxitföldtani Parkot az egykori Bagolyhegyi külfejtés helyszínén hozták létre 1997-ben, ezt a területet nem rekultiválták. A 3,5 kilométeres tanösvényen 13 állomás található. A bejárást célszerű a számozás szerint, tematikus sorrendben végigjárni. A séta során a földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhatunk. Az egyes állomásokon megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt a területen.

Talán a nagy meleg miatt is, de mi sajnos nem mindig találtuk egyértelműnek, hogy a tanösvény számozás szerint soron következő állomásához merre induljunk. Végül is egy lerövidített útvonalon sikerült bejárnunk a bányát, így is sok látnivalóval és érdekes információval tudtunk gazdagodni. A 10., a bejárattól legmesszebb található állomásnál elhelyezett kis pihenő árnyékában pedig igazán jól esett egy kis szusszanás. A kilátás amúgy innen a legimpozánsabb, feltárul előttünk a teljes bányagödör látványa.

Hihetetlen kirándulásban volt részünk a gánti Bauxitföldtani Parkban! Mind a színvonalas kiállítások, mind a felhagyott bányagödörben tett sétánk minden várakozásunkat felülmúlta! Kicsit hűvösebb időszakban biztosan visszajövünk még!

 Nyomtatóbarát verzió

(A blogbejegyzésben kizárólag saját és Tomek fiam képi anyaga szerepel.
Az írás nem a gánti Bauxitföldtani Park felkérésére készült, semmiféle támogatott tartalmat nem tartalmaz!)

További linkek

• További információk a gánti Bauxitföldtani Park honlapján (link) érhetők el.
• Ausztriában is jártunk bányában, az Erzberg-i Hauly-túránkról itt olvashatsz (link).
• Ipari műemléknél is voltunk Esztergomban, a szénrakodóról készült élménybeszámolót itt találod (link).
• Ha szereted az ásványokat, egyedi ékszereimet webshopomban rendelheted meg (link).

Az Élménybeszállító bányászati kisszótára