Világítótorony, Rozewie, Lengyelország

A Rozewie világítótorony (lengyelül: Latarnia Morska Rozewie) Lengyelország legészakibb részén, a Rozewie-fokon, a Pomerániai vajdaságban található. Üzembe helyezése óta, csaknem 200 éve szakadatlanul szolgálja a Balti-tengeren közlekedők tájékozódását. A világítótorony ma is üzemel, belsejében múzeumot rendeztek be, így manapság turisztikai látványosságként is vonzza a látogatókat.

Napra pontosan 9 évvel ezelőtt jártunk már itt, most ismét meglátogattuk egyik kedvenc világítótornyunkat és a közeli tengerparti szakaszt.

(4.7/5)

A Rozewie világítótorony elhelyezkedése

A világítótorony megközelítése

• Gdańsk-ból az S6-os gyorsforgalmi út észak irányában, majd 6-os főutat Reda-nál elhagyva, a 216. számú útra kell rátérnünk. Ezen az úton kell haladnunk Puck érintésével egészen Władysławowo-ig. Władysławowo-ban a 215. számú (Jastrzębia Góra felé vezető) utat kell keresnünk, majd ezen kb. 6 kilométert haladunk tovább a célpontig. A parkoló jobb kéz felé lesz: egy szűkebb földes útra kell behajtani, de jól láthatóan ki lesz táblázva.
• A másik irányból érkezve: a Jastrzębia Góra központjától 2,5 km-re lesz a célpont a Władysławowo felé vezető, 215. számú úton. 
• Pontos cím: ul. Leona Wzorka 1, 84-104 Rozewie

Egy – kettő – három – négy leg…

1. Sokáig ez az építmény volt „Lengyelország legészakibb pontja”. A Balti-tenger jelentős hordaléklerakódásának köszönhetően azonban ezt a címet a világítótoronytól néhány kilométerre található tengerparti szakaszon felállított oszlop (Najbardziej Wysunięty Na Północ Punkt Polski) kapta meg – vélhetően turisztikai megfontolásból.
2. A világítótoronyhoz vezető utunk Lengyelország egyetlen olyan területén haladt át, amely a tengerszintnél mélyebben fekszik, ezt nevezik földrajzi depressziónak. Nevezetesen még Gdańsk előtt, Elbląg vagyis pontosabban Pasłęk magasságában több méterrel a tengerszint alatt autóztunk néhány kilométer hosszan!
3. A Rozewie-fok világítótornya a legrégebbi ilyen típusú építmény a lengyel parton: jövő november 15-én lesz pontosan 200 éve, hogy üzembe helyezték!
4.  A torony rendelkezik a legnagyobb névleges hatótávolsággal a lengyel parti világítótornyok közül (kb. 48 km távolságból is látható a fénye).

A kasubok

…és álljon itt még egy lengyel érdekesség! A Pomerániai vajdaság néhány járásában, pl. Puckban, ahol utunk áthalad, kasubok (link) élnek. A kasubok a lengyel tenger melléki szláv népcsoportja, első említésük már 1238-ra datálható! Egy részük megőrizte saját kultúráját és a lengyelhez nagyon közel álló nyelvjárását. Jelentős hányaduk kettős identitással rendelkezik – lengyel nemzetiségűnek és kasub etnikumúnak vallja magát. Puckban számos helyen találkoztunk lengyel és kasub felirattal…

Amire érdemes felkészülni utazáskor

A helyszín Lengyelország híres tengerparti üdülőrésze. Az természetes, hogy a nyári főszezonban itt nagyon sok nyaralni, fürdőzni vágyó vendég fordul meg. Az elmúlt években zajlott közigazgatási átszervezésnek, valamint jelentős gazdasági és turisztikai beruházásoknak köszönhetően a terület óriásit fejlődött. Magunk is meglepődtünk azon az embertömegen, amellyel itt mostani látogatásunkkor találkoztunk. Gdańsk belvárosától többnyire araszolva tettük meg a 72 km-es utat a világítótoronyig.

Nyitva tartás, egyéb információk

• Május, június, szeptember: 09.00-14.00 és 15.00-18.00,
• Július, augusztus: 09.00 és 19.00 óra között.
• A járványhelyzetre tekintettel egyszerre csak meghatározott számú érdeklődőt engednek be a toronyba.
• Maszk használata a toronyban kötelező!
• Kutyával a világítótoronyba nem lehet felmenni!
• A jegypénztár épülete, mely egyben ajándékbolt is a világítótoronnyal szemben található.
• Biztonsági okokból, a meredek és szűk lépcsősor miatt a világítótornyot csak 4 évesnél idősebb gyermekek, 4-7 éves gyermekek pedig csak felnőtt felügyelete mellett látogathatják!
• A megváltott jeggyel az összes múzeumi rész (maga a világítótorony illetve a benne berendezett kiállítás, a művészeti galéria, a gépház, a szabadtéri kiállítások) megtekinthetőek. A jegyet érdemes könnyen hozzáférhető helyre eltenni, mert mindenhol ellenőrzik.

Jegyárak (2021)

• Normál belépőjegy: 10 PLN (kb. 800 Ft)
• Kedvezményes jegy (családi jegy, diák jegy, fogyatékkal élőknek és gyámjaiknak jegy): 7 PLN
• Maszk a pénztárban is kapható: 1 PLN
• Fizetés bankkártyával vagy készpénzzel

Parkolási díjak (egész napra)

A világítótorony közelében két parkoló található az ul. Leona Wzorka-ban – az első buszok és autók számára lett kialakítva egy lovarda közvetlen szomszédságában. Mi itt parkoltunk, ennek díjait tudom ismertetni:

• személygépkocsiknak: 7 PLN
• buszoknak: 20 PLN

A Rozewie világítótorony legendája

A világítótoronyhoz két legenda is kapcsolódik.

1. Az egyik szerint a 17. században egy svéd hajó süllyedt el Rozewie közelében, aminek a teljes legénysége a kapitánnyal együtt meghalt. Csak a kapitány lánya maradt életben, akit egy halász mentett meg. A lány bánatában Rozewie-be költözött és úgy döntött, hogy haláláig minden este tüzet gyújt a dombon, hogy más tengerészeket ne érje ugyanaz a sors. A legenda még számon tartja, hogy a svéd kapitány hajója ezen a helyen egy kiálló sziklának ütközve kapott léket és süllyedt el. A halászok „ördögsziklának” vagy „ördögkőnek” nevezik ezt a sziklát: e szikla alatt maga az ördög ül és tengerbe fullaszt mindent, ami a közelébe kerül.
2. Egy másik legenda szerint Stefan Żeromski itt írta a „Szél a tengerből” című regényét. Żeromskit négyszer jelölték az irodalmi Nobej-díjra, az egyik legnagyobb lengyel íróként tartják számon. Valójában Żeromski csak a Rozewie világítótoronyban járt többször is, de Varsóban írta a regényt. Hogy ezt a legendát képlékenyebbé tegye az akkori világítótorony-őr, Leon Wzorek egy Żeromski emléktáblát állíttatott (ezt a második világháború során megsemmisítették), majd később múzeumot rendezett be a toronyban.

A Rozewie világítótorony története, építése

A világító jelzések tornyok formájában már az ókorban léteztek. Az első említés i.e. 400-ból, Athénból származik olyan oszlopokról, melyekben tüzet gyújtottak és ezzel elősegítették a hajók szerencsés hazatérését a veszélyes tengeri utakról. Lengyelország területén az első világítótorony valószínűleg a 10. században épült.

A Rozewie-fok már régóta fontos navigációs pont a déli balti térképeken. A 15. században is említik már, 1696-ban pedig a Puck-öböl svéd térképén is szerepeltetik a tornyot. Miután a mai torony elődjét a napóleoni hadsereg hajói gyakran összekeverték a kb. 40 km-re található Hel-félsziget világító jelzésével, 1807-ben egy korszerű torony megépítéséről határoztak.

A ma is megtekinthető világítótorony négyszintes „alapját” 1821-ben kezdték el építeni téglából, melyet bevakoltak s lefestettek fehérre. 1822. november 15-én helyezték üzembe, ekkor repceolaj-lámpa adta a fényt a tengeri utazóknak a mainál jóval kisebb hatótávolsággal.

Régi és új

A 19. század második felében a felerősödő hajóforgalom következtében a már korábban is fennálló probléma újra napirendre került: a Rozewie tornyot továbbra is összetévesztették a Hel világító tornyának jelzésével (a Hel-félszigeten 1826-ban építettek világítótornyot), így a Rozewie világítótorony fényeit megduplázták annak érdekében, hogy könnyebben meg lehessen különböztetni a szomszédos fényekétől. Épült tehát még egy újabb torony, ami fényével – azaz ekkor a két torony együttesen – 1875-től 1910-ig szolgálta a hajósokat. Ez az újabb világítótorony a régitől nem messze jelenleg is áll, eredeti megjelenését ugyan visszakapta, de már nem működik. Csak kívülről tekinthető meg.

S hogy miért kellett bezárni 1910-ben az új világítótornyot? Mert a régi az elmúlt 200 év alatt két nagy korszerűsítésen is átesett. Többek közölt megemelték, mert egy közeli bükkös erdőrész már eltakarta a tenger felől a lámpák fényét. Az első átépítés 1910-ben történt (ekkor zárták be a másikat): a tornyot egy kúpos résszel megemelték és új, immáron elektromos, Fresnel lencsés lámpást kapott.

A két világháború közötti időszakban számos beruházás történt a világítótoronnyal kapcsolatban: a szirénaházat újjáépítették, automatikus rádióberendezést szereltek fel, antennaárbocot állítottak fel és a felső tornyot vörösre festették. A II. világháború után Rozewie volt az első világítótorony, amelynek fénye megvilágította a tengerészek útját a Balti-tenger partján.

A háborúk után…

1972-ben a tornyot felvették a műemléki listára.

A következő korszerűsítésre 1978-ban került sor. Ez utóbbi során a világítótorony megjelenésében a legnagyobb változást hajtották végre: a világítótornyot egy fémhenger behelyezésével 8 méterrel felemelték. Egy másik optikai fényforrást is felszereltek ekkor a toronyra: ez egy kétoldalas panel egy forgó asztalon, mindkét oldalán 20 LED-es lámpával. A régi fényforrást a helyén hagyták, mai is látható a múzeumban. A Rozewie világítótorony ma a Gdyniai Tengerészeti Hivatal kezelésében áll.

• Torony magassága: 32,7 m
• Fénymagasság: 83 méter a tengerszint felett (miután egy magas lejtőn helyezkedik el)
• Névleges láthatóság: 26 tengeri mérföld (kb. 48 km)

A világítótorony-őrök

A svéd kapitány lánya és leszármazottjaitól kezdődően egészen napjainkig fel vannak jegyezve a torony őrei. Közülük is kiemelkedik a fentebb már említett Leon Wzorek, aki 1920-tól dolgozott ebben a pozícióban a II. világháború kitöréséig. A közeledő német csapatok ellenére Wzorek kitartott feladata mellett, 1939. szeptember 11-én a németek letartóztatták, brutális módon megkínozták és lelőtték. Emléktáblája a világítótorony falán található.

Pillanatképek a múzeum további részeiről, anyagaiból

Jelenleg a Rozewie világítótoronyban rendezték be a világítótorony múzeumot, a torony környékén a gépház (benne kiállítás: gőzgép, áramtermelő, légsűrítő, kapcsolótábla, illetve külön teremben fényforrások). A önálló áramtermelő gépházra azért volt szükség, mert a távoli területen álló világítótornyoknak függetleneknek kell lenniük az országos hálózattól.

Miután a világítótorony-őrnek gyakran önellátónak kellett lennie családjával, ezért a torony mellett volt egy füstölőház és egy pékség is.

A múzeumi térhez kapcsolódva egy művészeti galéria is várja a látogatókat.

…és akkor jöjjön végre a tenger!!!

Az építészeti látnivalók és a világítótorony tetejéről elénk táruló fantasztikus panoráma után már nagyon vártuk a tengerparti kitérőt. A világtótorony közvetlen közelében, pár száz méteres sétával közelíthető meg a különleges hangulatú partszakasz a nyílt tengerre táruló, varázslatos kilátással.

A több, mint 12 hektár nagyságú Rozewski Természetvédelmi Területet 1959-ben hozták létre azzal a céllal, hogy megvédjék a pomerániai part menti bükkerdő maradványait. Annak érdekében, hogy a Balti-tenger folyamatos hullámverése ne károsítsa a meredeken leszakadó partszakaszt, több száz méter hosszan betonfallal erősítették meg azt. A bükkerdőben akár 200 éves fák is találhatók. Ezek miatt az impozáns bükkök miatt kellett a Rozewie világítótornyot megemelni.

A Balti-tenger lengyel partszakaszán jelenleg 17 világítótorony működik. Ezek nemcsak fontos tájékozódási pontok a hajósoknak, de a turisták körében is nagy népszerűségnek örvendenek. Egy-egy ilyen építmény csupa érdekes és izgalmas történetet rejt. Engem még a műszaki fejlődésük is felcsigázott… 🙂

Örömmel írtam a Rozewie világítótoronyról, sőt, családilag elhatároztuk, hogy a jövőben igyekszünk minél több világítótornyot felkeresni, és ezekről beszámolni itt a blogon.

 Nyomtatóbarát verzió

(A blogbejegyzésben kizárólag saját képi anyag szerepel,
nem megrendelésre készült, nem tartalmaz támogatott tartalmat!)

További linkek

• A természet nagy inspirációs forrás. Kreatív élményeimért kattints ide (link)!